EESC calls for action as civil society organizations struggle to operate in an increasingly unfriendly Europe
The EESC recommends measures against EU countries with authoritarian governments and proposes to have undemocratic political parties excluded from the European Parliament
The European Economic and Social Committee (EESC) has taken a strong stance against increasing attempts to undermine the functioning of Europe’s democratic civil society organisations and is calling upon the EU to employ the EU Treaty to the fullest against Member States which succumb to authoritarianism.
In its recent strongly worded opinion “Resilient democracy through a strong and diverse civil society”, the EESC warned that considerable political forces were now at work against liberal democracy in Europe, with an ultimate goal of destroying the EU. Although mainly belonging to right-wing extremist movements and parties, in some Member States these groups are already in government.
We are deeply concerned that a transformation of political systems in Europe has begun with a trend towards ‘illiberal democracy’. Reforms in some Member States are designed to hinder the effective participation of all citizens in political decisions and legally guaranteed framework conditions for civil society are being hollowed out
, said the rapporteur of the opinion Christian Moos.
The EESC said it encouraged all Member States to respect the EU’s values, as laid down in Article 2 of the Treaty of the European Union, and to refrain from all attempts to establish an illiberal democracy. Article 2 values include the rule of law, respect for human rights and human dignity, freedom, democracy and equality.
If Member States succumb to authoritarianism, the EU must employ current legal tools, such as the infringement procedures and the 2014 Rule of Law Framework, to the fullest
, the Committee urged.
It also stressed that parties which turn against democracy should be excluded from their political group in the European Parliament
.
The opinion defines “illiberal democracies” as political systems in which democratically elected leaders restrict civic rights, civil liberties and the protection of minorities. Recent electoral successes of some extremist and populist political groups clearly point to their growing strength in Europe and to the fact that some citizens are losing faith in democratic institutions.
We currently observe the trend of decreasing trust in the EU across the continent, coupled with escalating tensions with minorities, xenophobia, increasing levels of corruption, nepotism and weak democratic institutions in some countries,
Mr Moos said.
According to the opinion, the EU still lacked an appropriate mechanism to ensure the effective preservation of democracy and the rule of law in its Member States.
The EESC called for the establishment of a Democracy Semester and a European control mechanism on the rule of law and fundamental rights, together with a Democracy Scoreboard.
It was in favour of coercive economic measures for failure to respect EU values, but it emphasised that these cuts must not be at the expense of civil society and its recipients.
It called on the Member States to introduce tax incentives to support civil society in a way that does not erode fiscal justice and for increased support, under the new Multiannual Financial Framework, for civil society organisations that are committed to EU values in case governments reduce or stop their funding for political reasons.
Stressing the importance of civil society for the functioning of free and democratic political order, Mr Moos said it can only perform if supported by adequate funding and a strong social and political framework.
An independent and pluralistic civil society is key in supervising and keeping the political institutions accountable and, as such, stands as one of the hallmarks of liberal democracy
, he maintained. Instead, civil liberties and open civil society are now being challenged in many ways across the EU.
A hearing held by the EESC in February as part of the preparations for the opinion revealed a sombre situation on the ground, with alarming reports from all sectors of civil society about their space being progressively and deliberately shrunk by policy makers.
A growing number of them were coming under different forms of attack in many EU countries. The attacks, described as “starve and strangle policies”, ranged from negative labelling, smear campaigns or the vilification of civil society activists and organisations in the media, cuts to their funding or their exclusion from important policy dialogues, to the questioning of human rights values and principles.
Another worrying trend is the emergence of a so-called “uncivil society” – a growing number of NGOs and forms of civic involvement that do not share European values such as human rights and the rule of law, promoting instead an undemocratic political order. Under this new scenario of “shifting of space for civil society organisations”, these new NGOs receive priority access to government funding.
In certain cases, accusations even led to the criminalisation of the defence of human rights itself, as was experienced by the CSOs that were rescuing migrants in the Mediterranean. The most shocking examples were the killings of journalists in the EU, which would have been unimaginable just a few years ago. Daphne Caruana Galizia in Malta, Jan Kuciak in Slovakia and Viktoria Marinova in Bulgaria were all investigating allegations of corruption.
All this has contributed to the erosion of democracy, which for the first time in many years has actually reached a critical level in certain EU countries.
Just a few years ago, we were all convinced that at the global level a space existed where human rights and the rule of law were respected, and that that space was here in the EU,
said the president of the EESC Group on Fundamental Rights and the Rule of Law, Jose Antonio Moreno Diaz.
Instead, the governments of some Member States are now engaging in politics that are totalitarian and that undermine the rule of law and the values of the EU itself,
Mr Moreno concluded.
Last year the EESC set up a Group on Fundamental Rights and the Rule of Law to help defend the rule of law, human rights and the concept of liberal democracy. It organises fact-finding missions to EU countries, with a focus on those affected by an anti-democratic rift.
——————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————-
Az EGSZB fellépést sürget, mivel a civil szervezetek egyre nehezebben tudnak működni egy egyre barátságtalanabb Európában
Az EGSZB intézkedéseket javasol az autoriter kormányok irányította uniós tagállamokkal szemben, és azt ajánlja, hogy a nem demokratikus politikai pártokat zárják ki az Európai Parlamentből.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nyomatékosan felemelte a hangját az európai demokratikus civil szervezetek működésének aláásására irányuló, egyre gyakoribb kísérletek ellen, és felkéri az EU-t, hogy az Európai Unióról szóló szerződést maradéktalanul érvényesítve lépjen fel az autoritarianizmusba süllyedő tagállamokkal szemben.
Nemrégiben elkészült, Ellenállóképes demokrácia a szilárd és sokszínű civil társadalom segítségével című, határozott hangú véleményében arra figyelmeztetett, hogy ma jelentékeny politikai erők dolgoznak az európai liberális demokrácia ellen, azzal a végső céllal, hogy lerombolják az EU-t. Noha ezek elsősorban szélsőjobboldali mozgalmakhoz és pártokhoz köthetők, egyes tagállamokban ezek a csoportok már kormányon vannak.
„Nagyon aggódunk amiatt, hogy a politikai rendszerek Európában kezdenek elmozdulni az »illiberális demokrácia« irányába. Egyes országokban olyan reformokat alakítanak ki, amelyek gátolják valamennyi polgár politikai döntéshozatalban való tényleges részvételét, emellett kiüresítik a civil társadalom számára jogilag biztosított keretfeltételeket” – jelentette ki a vélemény előadója, Christian Moos.
Az EGSZB leszögezte, hogy minden tagállamot arra ösztönöz, hogy tartsa tiszteletben az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített uniós értékeket, és tartózkodjon az „illiberális demokrácia” létrehozására irányuló kísérletektől. A 2. cikkben olyan értékek szerepelnek, mint a jogállamiság, az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia és az egyenlőség.
„Ha a tagállamok engednek a tekintélyuralomnak, az Uniónak maradéktalanul alkalmaznia kell a jelenlegi jogi eszközöket, ideértve a kötelezettségszegési eljárásokat és a 2014-es jogállamisági keretet” – szorgalmazta az EGSZB.
Hangsúlyozta emellett, hogy „a demokrácia ellen forduló pártokat ki kell zárni az európai parlamenti képviselőcsoportjukból”.
A vélemény az „illiberális demokráciákat” olyan politikai rendszerekként definiálja, amelyekben a demokratikusan megválasztott vezetők korlátozzák a polgári jogokat, a polgári szabadságjogokat és a kisebbségek védelmét. Egyes szélsőséges és populista csoportok közelmúltbeli sikere világosan mutatja, hogy ezek egyre nagyobb erőt képviselnek Európában, és hogy a polgárok egy része lassanként elveszti a demokratikus intézményekbe vetett hitét.
„Azt a tendenciát észleljük, hogy kontinensszerte csökken a bizalom az EU iránt, ami egyes országokban a kisebbségekkel fennálló feszültségek fokozódásával, idegengyűlölettel, megnövekedett korrupcióval, nepotizmussal* és gyenge demokratikus intézményekkel párosul” – jellemzi a helyzetet Christian Moos.
A vélemény szerint az Unió továbbra sem rendelkezik megfelelő mechanizmussal ahhoz, hogy biztosítsa a demokrácia és a jogállamiság tényleges megőrzését a tagállamaiban.
Az EGSZB szorgalmazta egy demokráciaszemeszter, valamint egy, a jogállamiság és az alapjogok ellenőrzésére szolgáló európai mechanizmus és egy demokráciaértékelő eredménytábla létrehozását.
Amellett érvelt, hogy vezessenek be kényszerítő erejű gazdasági intézkedéseket arra az esetre, ha valahol nem tartják tiszteletben az uniós értékeket, hangsúlyozta azonban, hogy ezek a forráscsökkentések nem érinthetik hátrányosan a civil társadalmat és azokat, akiket e csoportok segítenek.
Arra kérte a tagállamokat, hogy vezessenek be adóügyi ösztönzőket a civil társadalom támogatására, oly módon, hogy az ne sértse az adóügyi méltányosságot, illetve szorgalmazta, hogy az új többéves pénzügyi keretből nagyobb támogatást kaphassanak az uniós értékek iránt elkötelezett civil szervezetek abban az esetben, ha a kormányok politikai okokból csökkentik vagy beszüntetik a finanszírozásukat.
Christian Moos hangsúlyozta, hogy a civil társadalom nagyon fontos a szabad és demokratikus politikai rendszerek működéséhez, és megjegyezte, hogy csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő finanszírozásban részesül, és stabil társadalmi és politikai alapokra épül.
„A független civil társadalom, amelyet pluralizmus jellemez, kulcsfontosságú a politikai intézmények felügyeletéhez és folyamatos elszámoltatásához, így egyúttal a liberális demokrácia egyik sarokkövét is jelenti” – hangoztatta ezúttal is az előadó. „Ennek ellenére azt láthatjuk, hogy a polgári szabadságjogokat és a nyitott civil társadalmat az EU-ban ma több oldalról veszély fenyegeti.”
Egy, az EGSZB-nél a vélemény előkészítése keretében ez év februárjában tartott meghallgatás arra derített fényt, hogy a helyszíni tapasztalatok sem túl biztatóak az egyes térségekben. Nyugtalanító beszámolókat hallhattunk a civil társadalom minden szegmense részéről arról, hogy a politikusok szándékosan és fokozódó mértékben szűkítik működési szabadságukat.
Számos uniós tagállamban érte egyre többüket valamilyen támadás. Ezek a támadások, amelyeket úgy jellemeznek, hogy „a kiéheztetésükre és az ellehetetlenítésükre irányulnak”, a befeketítésüktől, az ellenük folytatott rágalomkampányoktól, illetve a civil aktivisták és szervezetek sajtóban való rágalmazásától a nekik juttatott finanszírozás csökkentésén és a fontos politikai párbeszédekből való kizárásukon át egészen az emberi jogi értékek és alapelvek megkérdőjelezéséig terjednek.
Egy másik aggasztó tendencia az úgynevezett „nem civil társadalom” megjelenése. Egyre több olyan nem kormányzati szervezet és polgári részvételi forma létezik ugyanis, amely nem vallja magáénak az európai értékeket, például az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, és ehelyett egy nem demokratikus politikai rendet támogat. Ebben az újonnan kialakuló helyzetben, amelyben immár más civil szervezetek kapják a lehetőségeket, ezek az új nem kormányzati szervezetek sokkal inkább hozzáférhetnek a kormányzati támogatásokhoz.
Egyes esetekben a vádaskodások oda vezettek, hogy magát az emberi jogok védelmét kriminalizálták, ahogy azt a Földközi-tengeren migránsokat mentő civil szervezetek megtapasztalhatták. A legsokkolóbb esetek azok voltak, amikor újságírókat öltek meg az EU-ban, ami még akár néhány éve is elképzelhetetlen lett volna. Az áldozatok, a máltai Daphne Caruana Galizia, a szlovákiai Ján Kuciak és a bolgár Viktoria Marinova egyaránt korrupciós vádaknak próbáltak utánajárni.
Mindez hozzájárult a demokrácia eróziójához, és sok év óta most először fordul elő, hogy ez bizonyos uniós tagállamokban valóban kritikus mértéket ért el.
„Még néhány éve is mindannyian meg voltunk győződve arról, hogy létezik a világon egy hely, ahol az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartják, és ez a hely itt van, az EU-ban” – fogalmazta meg véleményét José Antonio Moreno Díaz, az EGSZB alapvető jogokkal és jogállamisággal foglalkozó csoportjának elnöke.
„Most azonban egyes tagállamok kormányai olyan politikát folytatnak, amely totalitárius jellegű, emellett aláássa a jogállamiságot és magának az EU-nak az alapértékeit” – fejtette ki Moreno úr.
Az EGSZB-n belül tavaly megalakult egy, az alapvető jogokkal és a jogállamisággal foglalkozó csoport, amely a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását kívánja elősegíteni és a liberális demokrácia koncepciójának megvédéséhez kíván hozzájárulni. A csoport tényfeltáró missziókat szervez különböző uniós tagállamokba, elsősorban azokba, ahol antidemokratikus folyamatok figyelhetők meg.
További információkat a következő címen kaphat:
Source/Forrás:
@EESC_PRESS
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselő, tanácsadó intézményi szerv, amelyet a Római Szerződés hozott létre 1957-ben. Tanácsadó szerepe révén tagjai – s így az általuk képviselt szervezetek – részt vehetnek az uniós döntéshozatal folyamatában. Az EGSZB 350 tagot számlál szerte Európából, akiket az Európai Unió Tanácsa nevez ki.
europeancitizen.org 
Discussion
No comments yet.