you're reading...
Actual Politics, Agriculture, Citizen and Consumer Rights, Climate and energy, Economy and Finance, Environment, Food, Green Technology, Health, Industry, Science and Innovation

Glifozát nélküli Európa – a kapára egyik gyom sem rezisztens

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az EU jövőjével, egységével kapcsolatos számos, aktuális kérdés megtárgyalása mellett a szeptember 20-21-i brüsszeli plenáris ülésén napirendre tűzte a a „Ban Glyfozát” (Tíltsák be a glifozátot) európai polgári kezdeményezés* megtárgyalását is.

Screenshot from 2017-09-18 13-44-10

Van esély arra, hogy látván a polgári kezdeményezés gyors sikerét és a mögötte álló erős társadalmi hátteret az EGSZB mellett az Európai Bizottság is a kezdeményezés mögé áll. A kérdés igen aktuális, mivel a Bizottságnak ez év végéig döntenie kellene arról, hogy meghosszabbítja-e a glifozát ez év végén lejáró EU engedélyét újabb 10 évre, avagy sem. Jelenleg úgy tűnik, hogy a polgári kezdeményezés mögött álló társadalmi nyomás jogilag erősebb, mint a glifozát mögött álló ipari lobbi. Valószínűsíthető, hogy a vitát követően a glifozát év végén lejáró EU engedélyét korábbi nyilatkozatukkal ellentétben mégsem fogják tudni újabb 10 évre hosszabbítani és hamarosan egy jogszabálytervezet fog készülni a glifozát EU-ban való betiltására.

Tudunk majd létezni glifozát nélkül? Igen. Legalább is többet ér az egészségünk és környeztünk megóvása, mint a vegyszeres gyomirtás. Mely, ugyan igen kényelmes, de egyre kevésbé hatásos és és egyre többe kerül. Mivel a leperzselt elszáradt gyomnövények helyébe gyorsan, erősebb és több gyomnövény nő. A legkellemetlenebb gyomnövények egy része pedig már rezisztens a glifozátra. Viszont a kapára egyikük sem tud rezisztenciát kifejleszteni. Több, rendszeresebb munkát, más felfogást és több gépesítést fog igényelni a területek gyommentesen tartása, de megéri az átállás. De erre föl kell készülnünk és itt nem a komoly készletek “bespájzolására” gondolok, hanem a más fajta, precíziós, gépi mechanikai, rendszeres gyomirtásra való átállásra. A glifozát sav és sóinak felhasználásával készült szabad forgalmú gyomirtó szerek sajnos már annyira az életünk részeiévé váltak, – mondhatni glifozát kényelmének függői lettünk-, hogy a gazdákban kétségbeesést vált ki minden hír ami  a glifozát betiltásáról szól. Pedig van élet és mezőgazdaság ezek nélkül is. Lassan már úgy hozzá szoktunk a gyomirtó és növényvédő szerekhez, hogy már el sem tudjuk képzelni a gazdálkodást nélkülük. Főleg mostanában, hogy egyre kevesebb a munkaerő. A fogyasztók hozzászoktak az olcsó, szép és hibátlan zöldségekhez, gyümölcsökhöz, többségüknek fogalma sincs arról milyen kegyetlenül nehéz munka egy szem paprika vagy burgonya megtermelése. Nem sok becsülete van a mezőgazdasági, kertészeti munkának, pedig ez hozza létre élelmünket. Ez biztosítja jólétünket és egészségünket. Tisztaságának megőrzése a legfontosabb feladat.

kultsoraljmuvelokozeli.png

Nagy-sebességű soraljművelés mechanikus gyomirtással, ujjas-tárcsákkal. www.kertcenter.com/k-u-l-t/

Az EGSZB jelenleg arra kéri az Európai Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak, hogy tiltsák be a glifozátot. ri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a növényvédő szerek jóváhagyására vonatkozó eljárást, és határozzon meg az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékeket a növényvédő szerek használatának tekintetében. Továbbá hangsúlyozza a glifozát tartalmú gyomirtó szerek tilalmának szükségességét, mivel az ezen szerekkel való érintkezés összefüggésbe hozható a rák kialakulásával az emberi szervezetben, és mert az ezen szereknek való kitettség az ökoszisztémák pusztulásához vezet. Kiemeli, hogy annak biztosításának fontosságát, hogy a növényvédő szerek uniós hatósági jóváhagyás céljából történő tudományos értékelések kizárólag olyan publikált tanulmányokon alapuljanak, amelyek az illetékes közigazgatási szervek és nem a növényvédőszer-ágazat megbízásából készültek. Fontosnak tartja egy az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékek meghatározását a növényvédő szerek használatának tekintetében egy növényvédőszer-mentes jövő megvalósítása érdekében.

000_LI3QZ

A polgári kezdeményezésre idáig 1.323.431 aláírás gyűlt össze. Honlap: https://stopglyphosate.org/en/ Június 15-ei sajtóközleményükben a polgári kezdeményezés szervezői az alábbiakra hívják fel a figyelmet: (David Schwartz, ECI koordinátor, WeMove.EU**) Az európai polgárokat nem vezetik félre a gyomirtószer gyártó ipari lobbi törekvései, illetve a kudarcot valló tudomány. Kevesebb mint 5 hónap alatt több mint egy millió európai polgár csatlakozott az EU-ban a glifozát betiltatására és a gyomirtószerek használatának csökkentésére irányuló felhívásunkhoz. A politikusainknak meg kell hallaniuk ezt a hangos és tiszta üzenetet, meg kell, hogy védjék a polgárokat és a környezetet ezeknek a veszélyes gyomirtó anyagoknak a betiltása által ezáltal egy gyomirtószer mentes jövő felé vezető útra lépve.” A petíció még mindig nyitva áll. Új céljukként a szervezők a kétmillió aláírás összegyűjtését tűzték ki.

A glifozátról: a glifozát gyenge szerves sav, színtelen kristályos, szilárd vegyület, vízben jól oldódik. Világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során.

620px-glyphosate-svg

A “glifozát”, N-(foszfonometil)-glicin molekula

A glifozát felhasználás radikálisan megnőtt az elmúlt években. A glifozát ismerten irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés esetén a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki. Újabb kutatási eredmények a glifozát karcinogén, teratogén, mutagén, reprotoxikus és hormonkárosító hatásáról számoltak be. 2015 márciusában a ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) szakirányú szervezete a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta a glifozátot. 2015 végén az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is értékelte a glifozátot, de ellentétes eredményre jutottak. (Az EFSA csak a glifozát karcinogén kockázatát elemezte, az IARC pedig a vegyületet és a vegyületet tartalmazó különféle termékeket egyaránt vizsgálta, valamint eltérően vették figyelembe a gyomirtó szer gyártói által finanszírozott kutatásokat.) A glifozát rosszul szívódik fel az emésztőrendszerben, és nagyrészt változatlan formában ürül az emlősök szervezetéből. 10 nappal a kezelés után már csak nyomokban találtak a szövetekben a szerrel 3 hétig táplált patkányok vizsgálatakor. Az adatok alapján a glifozát jelentős mértékben nem halmozódik fel az állati szövetekben. Az anyagcsere folyamatban nagyon mérsékelten vesz részt a szer, a kiürülés gyors és majdnem teljes mértékű. A maradékok szinte minden szövetben előfordulhatnak, az eloszlásuk alacsony és nincs jele felhalmozódásnak. Egy ismert, a francia Seralini által vezetett kutatás kimutatta, hogy a glifozát – egy ismert adjuváns jelenlétben – a humán embrionális-, köldök- és méhlepény sejtvonalakon DNS töredezést és sejtpusztulást okoz. Egy 2009-es argentin kutatás pedig a glifozát teratogén hatását bizonyította gerinceseken. Az embrionális fejlődést vizsgálva konzekvens és szisztematikus deformációkat figyeltek meg a Xenopus Laevis afrikai karmos-békákon végzett vizsgálatok során. A glifozát hatására csökkent a fej mérete, a központi idegrendszerben genetikai változások következtek be, a koponyát formáló sejtek nagy számban pusztultak és deformálódtak a porcok. Az eredményeknek azért is van nagy jelentősége, mert a gerincesek közötti hasonlóságok miatt a humán embriókra ilyen hatással lehet a szer. Ennek alapján a glifozát használatának betiltását kérte a kutatást vezető professzor az argentin kormánytól, környezetvédők pedig be is perelték a glifozátot gyártó egyik ismert amerikai vállalatot. 2010-ben tovább bővültek az információk, miszerint a glifozát megmérgezheti a termést, talajt, vadvilágot, állatállományt és magát az embert is, tehát a szer az egész ökoszisztémát veszélyezteti többféle úton is, ami miatt különböző szervezetek és egyének már régóta a glifozát betiltásáért küzdenek, mindeddig azonban hiába. A vizsgálatok során jóval az ajánlott mezőgazdasági felhasználási mennyiségek alatt is komoly egészségkárosító hatások jelentkeztek. A glifozát megköti a fém ionokat (kelátor), amivel szisztemikus hatásokat fejt ki több fő enzimre, melyek működése multivalens ionoktól függ. Laborkísérletek már egyértelműen a glifozáthoz tudtak kötni bizonyos születési rendellenességeket is. A glifozát felhasználása gyomirtó szerként azt eredményezheti, hogy a szermaradványok a levegőbe, ivóvízbe, növények és állatok szöveteibe, és így az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A glifozát belélegezve, bőrön keresztül felszívódva, vízzel és élelmiszerrel, valamint munkahelyi foglalkozással kerülhet a szervezetbe. Mivel fennáll a glifozát mikrobák általi lebontásának lehetősége talajban és vízi környezetben, elsődleges expozíciós forrása az élelmiszer. Felszíni vizekben 1-1700 µg/l, talajban (szárazanyagra vetítve) 0,07–40 mg/kg, üledékekben 0,05–19 mg/kg, vadon termő bogyósokban 1,6–19 mg/kg, zuzmókban 45 mg/kg mennyiségben mutatták ki a glifozátot, a bomlástermékei közül az AMPA-t pedig felszíni vizekben 1-35 µg/l, talajban 0,1–9 mg/kg, üledékekben 0,05-1,8 mg/kg, lombozatban 1,7-<9 mg/kg, bogyósokban 0,02-0,1 mg/kg, zuzmókban 2,1 mg/kg koncentrációban. Glifozátot növényekből a legkülönbözőbb értékekben mértek: banánban a kimutathatósági érték, 0,05 mg/kg alatt, száraz babból 0,11-1,8 mg/kg, száraz borsóból 0,17-,05 mg/kg, lencséből 0,05–3 mg/kg, szójából 0,45–17 mg/kg, gabonamagvakból 0,1–20 mg/kg, cukornádból 0,07-0,97 mg/kg, gyapotból 0,46–28 mg/kg, teából 0,12-0,42 mg/kg értékben, kiemelkedően magas koncentrációkat szálastakarmányokban mutattak ki, ahol a glifozát maradvány mennyisége elérte a 225 mg/kg értéket is. A különböző vizsgálati eredmények ellenére a hivatalos szervezetek álláspontja továbbra is az, hogy az emberi egészségre nézve csekély káros hatása van a glifozátnak. Az EPA szerint az elméleti maximum szermaradék szennyezettség bevitel 0,025 mg/testtömeg kg/nap, ami minimális veszélyt jelent és nem tartja egyáltalán mutagénnek. 2 mg/testtömeg kg/nap referencia dózis értéket javasoltak, amely a toxicitási vizsgálataikra alapozva nem jár káros hatásokkal még egy életen át történő rendszeres bevitelnél sem. Igaz korábban, 2003-ban, de a WHO is veszélytelennek minősítette a szert az AMPA-val együttes ivóvízben való előfordulását illetően, valamint még korábbi eredmények a szisztemikus toxicitást vetették el kellő bizonyítékok híján.

Mi az EGSZB feladata?

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság lehetővé teszi, hogy az érdekcsoportok hivatalos keretek között véleményt nyilvánítsanak az uniós jogalkotási javaslatokról.

  • Gondoskodik arról, hogy az uniós szakpolitikák és jogszabályok igazodjanak a gazdasági és társadalmi viszonyokhoz – ennek érdekében konszenzusra törekszik, amelynek a felek mindegyike hasznát látja.
  • Előmozdítja a részvételi demokrácia elvének érvényesülését az Európai Unióban azáltal, hogy párbeszédet biztosít a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel és más érdekcsoportokkal, és lehetővé teszi számukra, hogy kifejezésre juttassák véleményüket.
  • Elősegíti az európai integráció alapjául szolgáló értékek térnyerését, és erősíti a részvételen alapuló demokráciát és a civil társadalmi szervezetek szerepét.

*(Az európai polgári kezdeményezésnek köszönhetően ha 1 millió uniós polgár összefog, közvetlenül részt vehet az uniós szakpolitikák kialakításában azáltal, hogy az  Európai Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére szólítja fel.

** WeMoove.EU: polgári mozgalom, kampány egy jobb Európáért céljaként olyan Európai Uniót akar,, mely a polgárok által vezetett demokrácia, elkötelezett a társadalmi és gazdasági igazságosság a környezetvédelem és a megújuló közösségek mellett.

Advertisements

About Laszlo Keki

I am from Hungary (EU) European Journalist, Bl. Writing about today's EU political, social, economical issues, environmental challenges, climate change and environmental protection. Awards: European Journalism Centre TH!NK4: Climate Change and TH!NK5: Water blogging competition winner. Diplomas: General Chemistry Technology, Communication, Marketing. International Relations Job: international trading. I am living near Budapest in a small peaceful, green village. Love: life, garden, arts, water, forests, good climate, good food, clean water, clean air, journalism, sciences, modern technology, people, history and the social studies.

Discussion

No comments yet.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

Authors

Enter your email address to follow this site and receive notifications of new posts by email.

Be ECO

Archives

Archives

http://climatechange.thinkaboutit.eu/think4/blogger/keki.html

Archives

Blog Stats

  • 4,813 hits

Twitter

Error: Twitter did not respond. Please wait a few minutes and refresh this page.

%d bloggers like this: